A rétegvastagság-mérő a fém felületen lévő festék- és lakkrétegek együttes vastagságát méri, mikrométerben (μm). Önmagában egyetlen szám keveset mond: az értékek összevetése — panelenként, oldalanként és az adott gyártó jellemző tartományával — adja az információt.
Milyen tartományok szokásosak?
A gyári fényezés sok modellnél nagyjából 80 és 160 μm között mozog, de ez gyártónként, modellenként, sőt panelenként is eltérhet. Ezért nem egy általános „határértékhez” mérünk, hanem az adott autó saját, gyárinak tűnő paneljeihez.
- Egyenletes értékek az összes panelen: valószínűleg gyári fényezés.
- Egy-egy panel kiugróan magasabb (pl. 250–400 μm): utófényezés valószínű, ez önmagában nem baj, de érdemes megkérdezni az okát.
- Nagyon magas érték (500 μm felett vagy ingadozó): vastagabb kitöltés, gittezés lehetséges — itt a javítás minősége is kérdés.
- Szokatlanul alacsony érték: polírozás vagy vékonyabb gyári réteg lehet, összevetéssel értelmezhető.
Amit a mérés nem mond meg
A mérés nem tudja megmondani, mekkora volt egy sérülés, és azt sem, hogy a javítás szakszerű volt-e. Műanyag elemeken (lökhárítók) a hagyományos mágneses-örvényáramos műszer nem mér megbízhatóan, alumínium paneleknél pedig a megfelelő mérési módra van szükség.
Egy utófényezett elem nem jelenti automatikusan, hogy az autó „balesetes”. A kérdés az, hogy mi történt, és ez illeszkedik-e ahhoz, amit az eladó állított.
Mire figyelünk még a karosszérián?
- Illesztési hézagok egyenletessége ajtóknál, motorháztetőnél, csomagtérajtónál.
- Színárnyalat-eltérés különböző fényviszonyok mellett.
- Festékpermet nyomai gumikon, tömítéseken, műanyag elemeken.
- Csavarfejek sérülése az ajtózsanéroknál és a sárvédő rögzítéseinél.
- Korrózió a küszöbön, kerékjáratokban és ajtók alsó élén.
Az AMAF Reportban a mért értékeket panelenként, digitális testtérképen rögzítjük, így ránézésre látható, hol tér el a karosszéria a többi elemtől.
Frissítve: 2026. 10. 01.